4. Fejezet : A titok kiderül..

Sziasztok! Itt az új rész! Elnézéseteket kérem, mivel későn hoztam, de egyszerűen lefoglalt a suli és a témazárók meg a hasonlók.. Na nem is húzom a szót, itt a várva várt One Direction!!! Szerintem gagyi lett a rész, és rövid, de megígérem, hogy a következő jobb, és hosszabb lesz! Jó olvasást! Komikat ha rossz ha jó!;) Puszii: Húsvétinyuszii;)) xx

Éjfélhez közeledett, mikor elmentem lefeküdni, de aludni nem tudtam. Egész éjszaka azon gondolkoztam, hogy kik lehettek azok a pincérek, és vajon Liam miért mondta azt, hogy majd még találkozunk, mikor szinte semmit nem tudott rólam.

*szombatreggel 10-kor*

Hirtelen azon kaptam magam, hogy már reggel 10 óra van, és én a nagy gondolkozásom közepette bealudtam.

Miután kimásztam az ágyacskámból, lementem csinálni valami reggelit. A rántotta mellett döntöttem, már épp hozzá akartam kezdeni, amikor apa küldött egy SMS-t.

„Jó reggelt Lola! Van egy jó hírem! Ma eljössz velem megnézni, az élő showt! Ma megkapod, az összes kérdésedre a választ! A show este 8-kor kezdődik, ami azt jelenti, hogy 7-re megy eléd a kocsi! Jó légy! Ha szükséged van egy megfelelő ruhára, ott a kártyád! Puszi: Apu! ”

Izgatott lettem! Ma végre kiderül, hogy kik azok a pincérek. Nagyon izgulok, de még addig van egy csomó idő.

Úgy döntöttem, miután megettem a rántottámat, felhívom Saraht, hogy valamivel üssük el az időt addig! 

Sarah eljött elém, és elmentünk vásárolni. Szebbnél-szebb ruhákat vettünk, újra! Mire feleszméltem már 5 óra volt.

-          Sarah! Nagyon gyorsan vigyél haza, mert már 5 óra és készülődnöm kell! – mondtam Sarahnak.

-          Nyugi! Együtt megyünk! – mondta, és kacsintott egyet.

-          Jaa, értem. Akkor azért vettél magadnak egy ilyen szép ruhát. – mondtam és mosolyogtam.

-          Persze. – válaszolta és röhögött.

Hazamentünk, és én azonnal elmentem fürdeni, addig Sarah ivott egy kávét. Mikor készen lettem Sarah ment be fürdeni. Magamra kaptam a rózsaszín, félvállas ruhámat és feltettem egy kis sminket. Sarah egy fekete simulós ruha mellett döntött.

Mire készen lettünk, azonnal jött is a kocsi. Egy fél órán belül az élő show helyszínén voltunk. Rengetegen voltunk. Az a sok ember, aki mind látni akarta a műsort. Elképesztő volt!

-          Szia Apa! – mondtam apának és megöleltem.

-          Szia Lola! Látom megérkeztetek. Gyorsan üljetek le a helyetekre, mert a műsor azonnal kezdődik! Itt ez a statiszta aki majd odavisz! Én most megyek, elfoglalom a helyem! Ma kiderül minden! Csak nagyon figyelj! – mondta apu és már el is ment.

„Tényleg! A pincérek! Meg is felejtkeztem róluk, de most már tényleg nagyon kíváncsi vagyok!”

Leültünk a helyünkre, és el is kezdődött a műsor. Fellépő-fellépő után jött, addig a pillanatig amíg apa be nem jelentette a mentoráltjait. A One Direction-t!

 Mikor kijöttek a szemem felcsillant, Liam, a szöszi, a kócos, a fekete és a göndörke is fent állt a színpadon! 

A fiúk előadása

Liam elkezdett énekelni és közben végig rám nézett én pedig rá. A gyomromban számomra eddigi ismeretlen történések folytak le, annyira gyönyörű hangjuk volt! Egyszerűen csodálatosak voltak. Úgy voltak befestve, mint a vámpírok, de még így is isteneknek tűntek. Valószínűleg pirulhattam, mert mikor Liam rám nézett mosolygott. Nekem se kellett mondani, én is elmosolyodtam magam.

-          Ennyire zavarba hozott a fiú? – kérdezte Sarah.

-          Ömm..Igen, ennyire látszik? – mondtam mosolyogva.

-          Gyere, menjünk hátra a Backstage-be. – mondta és már húzott is hátra.

Beléptünk és a tekintetek ránk szegeződtek. Mindenki egyszerre köszöntött minket, és odajöttek hozzánk.

-          Szia Lola! Hogy tetszett az előadásunk? – kérdezte Liam, én pedig próbáltam összeszedni magam, hogy ne ott ájuljak el előtte.

-          Szia Liam! Nagyon-nagyon tetszett, egyszerűen csodálatosak vagytok! – mondtam szintén pirulva.

-          Ohh, köszönjük szépen! Gyere, mutatok valamit, csukd be a szemed! – mondta és már húzott is.

Engedelmesen követtem őt. Már nagyon sokat mentünk mire megszólalt.

-          Itt vagyunk! Nyisd ki a szemed!

Amit itt láttam, elképesztően gyönyörű volt. A London Eye, a Temze. Csodálatos volt.

-          Te jó ég, Liam! Ez egyszerűen csodálatos! – mondtam, közben hol Liam szemeit bámultam, hol a kilátást.

-          Te vagy csodálatos! Örülök, hogy tetszik! – mondta.

3. Fejezet : Vacsora apuval

Sziasztok! Itt az új rész! Remélem tetszeni fog! Hosszabb lett, mint az előző, és szerintem az emberekre is rá fogtok jönni:D Nekem tetszik ez a rész, de nincs több rizsa:D Jó olvasást, és ha tetszik nehogy elfelejts KOMIZNI és FELIRATKOZNI!!;) Puszii:Húsvétinyuszii;) xx

*este 7 órakor*

Izgatottan pattantam ki, a saját csodálatos ágyacskámból és szaladtam a fürdőszobába.

 Összeszedtem magam felvettem a ma shoppingolt fekete-fehér ruhámat, és vártam a kocsit, ami elvisz apuhoz. Nem kellett sokat várnom, mert 10 percen belül jött is a kocsi, én pedig felkaptam a táskámat és a magas sarkúmat és elindultam. A kocsiban ugyanaz a sofőr ült, mint aki Liverpool-ban kivitt a reptérre. Ne kérdezzétek, hogy került most Londonba, de itt volt. Mikor odaértünk, szálltam volna ki a kocsiból, mikor megzavart a sofőr hangja.

-          Kicsi lány. Figyeld a pincéreket! – mondta majd kacsintott egyet és elindult.

Hát na biztos.. Ilyenkor elgondolkozok azon, hogy vajon mire gondolhatott. Kik lehetnek azok a pincérek, vagy vajon miért kellesz nekem őket annyira nagyon nézni? Na most már nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyenek lehetnek azok a „messzi földön híres” pincérkék.

Míg ezeken gondolkodtam besétáltunk apuval egy nagyon szép asztalhoz és rögtön odajött egy fiú. Apa engem nézett, én pedig a fiút. A fiút, aki egyszerűen nagyszerű volt. A szemei barnán csillogtak a fényben, és ahogy rám nézett mesés érzés volt. És ekkor megszólalt imádnivalóan szexuális mély hangján.

-          Jó napot kívánok! Mit hozhatok az úrnak és a szépséges hölgynek? – pillangók repkedtek a gyomromban, már csak az arcától is, minek kellett megszólalnia ennek a szex istennek?

-          Én egy rántott camembertet szeretnék, és te Lola? – nézett rám apa, és várta a rendelésem.

-          Én csak egy sima tyúkhúslevest szeretnék. – válaszoltam.

-          Rendben, máris hozzuk. – mondta, majd rám nézve kacsintott egyet.

„Hozzuk?! Ezek hányan vannak? Hány ilyen bombázó szex isten van itt? ”

Merengtem, majd inkább kiszaladtam a mosdóba és írtam Sarahnak egy üzit.

„Atya-isten Sarah!!! Itt van egy jó pasi, aki a pincér és még egyre több fog jönni. Készen vagyok az elsőtől, annyira helyes, barna haja van, és barna szeme. Egyszerűen lehengerlő ez a pali…<3”

Még szinte el se küldtem, de már jött a válasz..

„Ismerkedj meg vele!És nézzél nekem egy fekete hajú cuki srácot! Sok sikert!  Puszóó<3”

És Sarah még itt is pasizik. Hát, végül is ő ilyen.

Mikor kimentem a mosdóból a helyes pasi épp előttem ment el, és bemutatkozott.

-          Szia! A nevem Liam. És a tied? – kérdezte és a szememet szekírozta.

-          Sziia. Az én nevem Lola. – mondtam és eszméletlenül éreztem, hogy pirulok.

-          Ha nem gond, meg szeretnélek ismerni. Hány éves vagy? – kérdezte.

-          Dehogy gond. 17 leszek egy hónap múlva. – mondtam neki, egy biztató mosoly következtében.

-          Az enyém Liam Payne. Örülök, hogy találkoztunk. Bocsi, de most mennem kell, majd még találkozunk.

De hol találkozhatnánk, ha még a telefonszámomat sem kérte el? Nem értem..

Visszamentem apához, épp akkor hozta egy cuki szőke srác a kaját. Ez a srác is nagyon cuki volt, csodaszép kék szemei voltak.

-          Jó étvágyat! – mondta, majd elment.

A levesem nagyon finom volt, és apának is ízlett a camembert.  Épphogy befejeztük, odajött még egy pincér.

-          Hozhatok valamit inni? – kérdezte.

-          Én nem kérek semmit, te Lola? – mondta apa.

-          Én egy pohár vizet szeretnék. – válaszoltam.

Ez a fiú barna hajú volt kék szemekkel. Nagyon helyes volt, és az a kócos freszkó. Hujujujjj. Nagyon szexi volt.

5 percre rá még egy pincér hozta az innivalómat. Egy fekete, kócos hajú barnás-zöld szemű srác. Sarah!! Itt a palid!:D Gyorsan írtam az asztal alatt egy üzenetet Sarahnak.

„Megvan a palid!:D Fekete hajú, gesztenye barna szeme van és irtó helyes. Szerintem tetszene.”

Mire felnéztem, nem tudom hogy, de egy göndör hajú srác állt előttem. Szemei smaragdzöldek voltak. Hányan vannak még? Eddig 5..hány ilyen szex isten van még hátul?

*Otthon*

        -       Na, tetszett a vacsora? – kérdezte apa sunyi mosollyal az arcán.

        -       Nagyon! De kik voltak azok a srácok? – kérdeztem tágra nyílt szemekkel.

        -       Mindent a maga idejében. – vigyorgott majd kacsintott egyet..

2. Fejezet : Shopping és apu:3

Sziasztok! Itt a következő rész! Sok pozitív visszajelzést kaptam:) És 5 (!!!) feliratkozó + 4komi..OMG*-* !! Nagyon Köszönöm:) Imádlak titeket!!! Még ebben sincsenek a fiúk benne, de ne aggódjatok:) Pont jókor fognak becsatlakozni.;) Na nem is húzom a szót! Jó olvasást! AKI ELOLVASSA KOMII!:33 /Negatív is jöhet, mert tudom sok a kép, ezért előre is bocsi!:// Puszii: Húsvetinyuszii;) xx

*Lola szemszöge*

Már vagy 4 órája csak vásárolunk. Én vettem egy Nike-s tornacsukát, két Vans-os cipellőt, és 3 magas sarkút. Ezeken kívül vettem két ruhát, és 3 összeállítást, és még így is maradt egy csomó pénzem. Igazán büszke vagyok magamra.

Sarah is hasonlóképp döntött, igaz ő cipőt nem vett, de így is csodálatos nap volt!

-          Sarah, nem mehetnénk el apuhoz? – kérdeztem és közben letettem a szatyrokat, mert nehezek voltak.

-          Azt hittem már sosem kérdezed meg! Na gyerünk szöszi! – mondta és elindult egy tűzvörös Porshe-hez.

Én csak ámultam-bámultam. Egyszerűen gyönyörű volt!

-          Ez a tied, Sarah? –kérdeztem és az állam valahol a bokámat verdeste.

-          Igen, nem tetszik? – kérdezte kuncogva.

-          Aztaaa…Dehogynem, egyszerűen gyönyörű! – mondtam.

-          Akkor mire vársz? Gyerünk apudhoz! – kiáltott fel, és már mentünk is.

Úristen ez a kocsi. Maga a mennyország.

*30 perccel később*

Megérkeztünk. Egy óriási épület előtt állunk, ami belülről még szebb.

-          Szia Lola! – hallottam egy hangot a hátam mögül, mire megfordultam.

-          Szia Apuuuuuu! – ordítottam, majd a nyakába ugrottam.

Egy kicsit hülyének is nézhettek, hogy mindenhol nagy csönd, én meg elkezdek ordibálni. De akkor és ott nem érdekelt. Aput már 3 hónapja nem láttam, és már nagyon hiányzott.

-          Én is örülök neked, de elengedsz? – kérdezte apa nevetve.

-          Óoo..Persze. – mondtam és én is nevettem.

-          Mi az kiraboltatok egy ruhaboltot? – kérdezte apa.

-          Most viccelsz? Még pénzem is maradt! És nem is vettem olyan sok dolgot! – mondtam neki fintorogva.

-          A kezedben lévő 20 szatyor nem erről árulkodik! – mondta apa mosolyogva.

-          Hát az hát na..Meg kellett vennem őket..

-          Kiabáltak? – kérdezte.

-          Pontosan. – mondtam majd adtam neki egy puszit.

-          Most már elárulod kik a mentoráltjaid? – néztem rá kiskutya szemekkel.

-          Nem! Meglepetés! Most szombaton lesz az élő show, ahova te is jössz és majd akkor megtudod. – mondta.

-          Olyan izé vagy.. – mondtam szomorú fejet vágva.

-          Most pedig készülj, mert este vacsorázni megyünk! – jelentette ki apa.

-          Mi ketten? Az nagyon jó lesz! – mondtam vigyorogva.

-          Igen ketten, de most mennem kell. Sarah majd hazavisz. Este 8-ra ott van érted a kocsi! Szeretlek!

-          Én is szeretlek apa!

*Hazafelé*

Pontosan tudtam, hogy milyen ruhát fogok majd felvenni, ezért nem is ezen járt az agyam. Hanem azon, hogy vajon milyen lehet a ház.

Nem kellett sokat várnom. Megláttam és majdnem sírva fakadtam.

És akkor még a szobámban nem is voltam. Szaladtam ahogy csak tudtam és akárhová csak benéztem mindenhol gyönyörű volt minden..És akkor megláttam..

Álmaimban sem gondoltam volna, hogy lehet valami ilyen gyönyörű..

1. Fejezet : Egy magányos nap...Vagy mégsem?!

Sziasztok! Itt az első rész:) Mostantól hetente minden vasárnap várható új rész! Remélem ez is tetszik:) Ha igen akkor iratkozz fel, és komizz!;) Nem is húzom tovább a szót! Jó olvasást! Puszi: Húsvétinyuszii;) xx

„Egyedül voltam, mint mindig. Egyedül, mivel testvérem nincsen, anyukám pedig meghalt. Apa pedig dolgozik. Már megint. Túl sok dolga van, és a lánya ilyenkor hátrányba szorul.”

Merengésemből, egyszer csak a telefonom csörgése keltett fel. Apu arca világított a képernyőn. Feldobta a napomat mikor megláttam, hogy felhívott.

-          Szia Apu! – mondtam önfeledten.

-          Szia Lola! Minden rendben? Van egy jó hírem számodra! – mondta apa.

-          Persze, minden rendben. Áruld el! – mondtam kíváncsian.

-          Tudod, most fogjuk kezdeni az X-Faktort, és hát, szóval arra gondoltam, hogy milyen egyedül vagyok.

-          Apa, ez azt jelenti, hogy elmegyek hozzád? – kérdeztem remegő hangon, és a boldogságtól a sírás kerülgetett.

-          Igen Lola! Holnap utazol! Addig pakolj össze minden fontosat a taxi 10-re megy érted. Lazíts és készülj a holnapra! Hamarosan találkozunk! Szeretlek Kicsim!

-          Én is szeretlek apu! Oké, meglesz!

Annyira örültem, hogy holnap végre láthatom apát! Itt nincsen sok barátom, legtöbbször a kutyámmal Lucky-val szoktam lenni. Egyszerűen imádom!

*Délután 5 óra*

Lassacskán nekiállok pakolni. Nagyon izgulok, hogy mi lesz Londonban. Attól függetlenül, hogy apu ott dolgozik, még sosem jártam ott.

*Másnap reggel 9:30*

Felkeltem és azonnal mentem a fürdőszobába, rendbe szedni magam. Feltettem egy kis alapozót és felöltöztem.

 A taxi megállt a ház előtt. Megálltam a konyhában és még egyszer utoljára körbenéztem a házban.

„Viszlát Liverpool, irány London!”

Megfogtam a 2 hatalmas bőröndömet, és a táskámat, és elindultam a taxihoz.

 A sofőr mesélt nekem apáról, és azt is mondta, hogy a Londoni X-Faktorban már megvannak a kedvenc csapatok, és van egy, amit az apu mentorál, és lányok ezrei rajonganak értük. Megkérdeztem, hogy kik azok, de azt mondta, hogy nem mondhatja el, mert apa megtiltotta neki.

Bevallom kíváncsi lettem. Lányok ezrei?! Akkor biztos valami nyálas kis fiúbanda lehet. De azért én nagyon kíváncsi voltam rájuk.

*A repülőtéren*

Voltam már repülőtéren, de a mostani egy különleges alkalom. Londonba megyek. Mindig is imádtam azt a várost, de miket is beszélek, én nem a városra vagyok kíváncsi, de még nem is apura, hanem arra a bizonyos fiúcsapatra.

*A repülőn*

Mivel van bennem egy kis „fanság”  Justin Bieberrel szemben, majdnem mindig őt hallgatom. Ez most is így volt. Pont a Nothing like us című számát hallgattam, mikor rezegni kezdett a kezemben a telefonom. 

Apu írt egy SMS-t. Mintha a fejembe látott volna. Tudta, hogy mire gondolok akkor.

„Szia Lola! Tudom, hogy mesélt a taxisofőr a mentoráltjaimról, és tudom, hogy hagyományaidhoz híven nagyon kíváncsi vagy rájuk, de hidd el, mindennek megvan a maga ideje! Amint megérkezel Londonba, a repülőtéren várni fog az én egyik legjobb barátom lánya, hogy körülnézzetek Londonban. A neve Sarah Parker. Nagyon aranyos és kedves lány, valószínűleg nagyon jó barátnők lesztek! Puszi: Apa”

Nagyon örültem, mikor mondta, hogy egy lány fog rám várni Londonban, ugyanis én itt apun kívül senkit és semmit sem ismerek. Remélem, barátnők leszünk.

*1 órával később*

Jókedvűen keltem fel a szundításomból, a stewardess hangjára.

„Kedves Londonba tartó utasaink, kérjük, kapcsolják be öveiket! Megkezdjük a leszállást!”

Itt vagyok! Megérkeztem Londonba, és ahogy apu is mondta egy kedves fekete hajú lány várt engem az érkező kapuban.

-          Szia, te vagy Lola, igaz? – kérdezte.

-          Szia, igen. Te pedig nem lehetsz más, csak Sarah.

-          Pontosan, na, menjünk, mert a kocsi már vár. – jelentette ki Sarah, megfogta a kezem, és a kocsiig húzott.

-          Okéoké, de hova megyünk? – kérdeztem kíváncsian.

-          Hát vásárolni! – mondta önfeledten Sarah.

-          De nekem nincsen pénzem! – mondtam szomorúan.

-          Nézd csak meg még jobban az ülésedet!

-          Úristen! Ez egy bankkártya?! – kérdeztem, és majd kicsattantam a boldogságtól.

-          Miért minek látszik te buta? Ez egy kártya rajta 1000$-ral. – mondta Sarah nevetve.

-          Na mire várunk?! Gyerünk vásárolni! – mondtam és finoman vállon böktem és együtt nevettünk.